Hát nézzük csak. Én mint pacsirta. Attól függ, hogy éretlmezzük. A hangom nagy, néha egész szép dallamok jönnek ki belőle. Viszont másik értelemben esélytelen. A nappali élet nem nekem való mostanában. Folyamatosan fáradt vagyok, nincs erőm semmihez. Nem szeretek fölkelni. Persze, ha program van, egyértelmű, hogy mindenben benne vagyok, viszont előtte össze kell szednem az energiáimat.

Viszont az éjszaka. Kétségtelenül az az én világom. Ez elmúlt napokban hajnali 2 után feküdtem le (változó, hogy mikor 2-5ig terjedően), és minden este fergetegesen éreztem magam. Akkor történik minden, akkor halad előre a világ az én korosztályom számára. Az utolsó 3 nap történései, csak hogy indokoljam késői fentmaradásomat.

Ezen napok közül az első estét egy eszméletlenül fölemelő buli töltötte ki. Rám/ránkfért már nagyon. Minimális alkoholmennyiséggel húztam ki az estét szerencsére. Nincs szükségem rá egy jó partyhoz. Koncerttel kezdtük, majd elmentünk egy szórakozóhelyre. Egész éjszaka a tánc volt az uralkodó tevékenység. Rég táncoltam ennyi, a rossz térdeim is belefájdultak, de megérte.

Második este talán még jobban sikerült. Kedvesemmel töltöttem, filmnézéssel kezdtük, és most először sikerült végignéznünk egyet. Eddig minden alkalommal "kudarcba fulladt" a filmezés. Az este további része is jól telt a hatalmas eső ellenére. Beszélgettünk, és közben a szokásos "felelsz vagy felelsz" játékunkat játszottuk, amit viszont nem nagy meglepetésre félbehagytunk. Innentől már mindenki rájött a folytatásra...

A következő éjszakázást az osztályom miatt voltam kénytelen megejteni, amit nem mellesleg én próbáltam szervezni kisebb-nagyobb sikerrel. Lényeg, hogy az este nagy részét együtt töltötte az a pár ember, aki megtisztelt minket jelenlétével. És szerintem egész jól sikerült. Megvolt a bor, a sör és egyebek. (Jut eszembe, ha van egy szép/különleges sörösüvegetek, juttassátok el nekem valahogy.) Szóval jó volt.

Ezek után tudjátok, hogy miért ne keressetek dél(12) előtt...nah és most elmegyek táncolni